Avagy kalvariam a felfujhato matracokkal es a kanapeval, ami valojaban vendegagy.

Hugomnak ajanlva.

Meg januarban kezdodott minden…bekesen, boldogan toltottem napjaim, egy kis munkahelyvaltas okozta stressztol eltekintve, amikoris kitalaltam, en most kiutaztatom ide a kiccsaladot. A szot tett kovette, meginvitaltam oket ide, merthat ugye otthon nem esik eleg eso tavasszal, latniuk kell az itteni f.s idojarast, es ok hevesen rabolintottak… a kalvariam akkor kezdodott, mikor jott a bejelentes: nalad lakunk.

Hat joooo...mondtam, hatarozottnak nem nevezheto hangon (ugy reszketett, mintha legalabbis bejelentettek volna, hogy akkor holnaptol nem arulnak Turo Rudit). Logisztikailag megoldhato volt a dolog, egy vendegagy kellett csak, amit kedves iccsanyamek ki is kuldtek nagy buzgon Magyarorszagrol, nehany uveg rumos meggy kisereteben. Nehogy a gyermek a messze tavolban elfogyjon…

Nyugalommal vartam a hatralevo napokat, mig kiccsaladomat keblemre olelhetem. Majd az erkezesuk elotti este, mit este, ejszaka gondoltam egyet, es felfujtuk a matracot. Namarmost. Hugomrol tudni kell, hogy nagyon szereti anyukamat. Es emiatt hajlamos a rossz hireket szepitve tovabbadni, nehogy draga szulenk elhalalozzon ido elott infarktusban. A helyzet a kovetkezo volt: tezsvirem elvitte a nyaron a matracot a Balaton-partra. Ott aztan hogy, hogy nem, a nagy hasznalatnak koszonhetoen kilyukadt. Testverem felton gondoskodo szeretete odaig fajult, hogy ezt az informaciot “elfelejtette” megosztani anyussal, aki igy infarktust sem kapott. Kaptam helyette en.

Csak egy kisebbet, labon kihordhatot, mert a biztositasom a nagyobbat nem fedezi. Ugyhogy ott es akkor fonizkent meghaltam, ujjaszulettem, es ejfel korul nekialltam matracot kunyeralni valahonnan. Sikertelenul. Igy masnap matractalanul utaztam Dublinba, a repterre. Az en draga csaladom azonban mindig meg tud lepni: hoztak magukkal egy matracot, made in Hungaria (ok, Kina), es meg felfujot is (a.k.a. pumpa), mert az sem volt nalam, csak kolcsibe. Azt hittem, megmenekultunk, vidaman utaztam hazafele, kis lelkemrol legordult az Olumposz meretu hegy.

Akkor is vidam voltam, mikor kibontottak otthon az elektronyos pumpa csomagolasat, es rajottek, az szivargyujtorol uzemel csak. Azt hittem tudniillik, szepen , magyarosan, hogy szivatnak. De nem. Vazolom a szitut: Cork, a semmi kozepe, ejszaka, nincs agy, es nincs sem IKEA, de meg mas rohadt bolt se a kozelben, hogy pumpat vegyel. Mit tesz ilyenkor az ember? Fogja magat, es felfujja a matracot. Ketszemelyes dupla vendegagyat, hogy pontos legyek. Testverem tudeje-matrac: 1-0. Mikor mindenki kedvere kiveszekedte magat, aludni tertunk mind. Ekkor kellett szembesulnom a tennyel: a kanapem torpekre lett tervezve. Vagy a labam, vagy a fejem logott le, de leggyakrabban mindketto. Elmeny volt rajta aludni.

Igy eldontottem, hogy meg egy ejszakat szenvedek rajta, es csutortokon veszek egy pumpat es egy matracot. A vasarlas megtortent, eletemben ennyire meg nem orultem semminek szerintem, 2 kinkeserves ejszaka utan. Ismeros az erzes, mikor felkelsz, es ugy erzed, egy tehen aludt rajtad? Nem mikor az asszony rad gurul, hanem egy igazi tehen. Na, en ugy ereztem magam, mintha egy egesz csorda jart volna kankant a derekamon egesz ejjel. Lehet, hogy ez is tortent, csak kiutottem magam a lasagnaval, es nem emlekszem ra. Naszoval, kajan mosollyal haza, pumpa elo, matrac elo: eeees a pumpa feje, ami allitolag direkt ezt a matracot volt hivatott felfujni: nahat, nem egyezett. Micsoda meglepetes…Irorszagban vagyok, ilyenen mar nem akadok fenn…azert kicsit leszedtem mindenkit a keresztjerol felhangosan atkozodva. Brigi tudeje – matrac : 2- 0.

Matracom is volt, tesomeknak is volt matracuk, ides szuleim a vadiuj, 3 honap alatt kiharcolt memory foamos matracomon (es a 3 honapig javitott, de mar csak ex-torott agyamban) aludtak-mindenki boldog lehetett volna. Azert egyszer-ketszer megkaptam, hogy a vadiuj matracomon nem lehet aludni, mert puha, de tudom, csak a tisztesseg kedveert panaszkodtak, nehogy szo erje a haz elejet, hogy magyarok letere semmi ellen nem emelnek kifogast…szoval elment a dolog.

Az idonk Irorszagban kellemesen telt (kiveve, mikor epp nem egymast gyilkoltuk), ettunk tradicionalis eteleket, langost, meg gulyast, majd eljott a bucsu pillanata. Maig nem tudom, a megkonnyebbules vagy a szomorusag konnyeit lattam szeretettjeim szemeben. Mivel kicsit szomorkas volt a hangulatom, gondoltam, kompenzalom egy kis Candy Crush Sagaval egybekotott fagyizassal a kanapemon, ami hu szolgalom (es borzaszto agyam volt 2 napig). Mivel total bena vagyok neha, es a koordinacios kepessegeim egy kavicseval vetekszenek, valahogy sikerult elejtenem a telefonom. Ajfon, szoval az infarktus kerulgetett (mint egesz heten minden masodpercben :D), hogy na, raesett a parnara, most eltorott…aztan felemeltem a parnat-nem volt alatta. Ajaj, gondoltam, ennek fele sem trefa, benyelte a kanape, mint egyszeri gyereket az agy a Remalom az Elm utcaban…nekialltam hat szetturni a kanapet, hatha meg egyszer lathatom a kedvest. Marmint, az ajfont. Miutan minden reteget eltavolitottam, es a mobil meg mindig nem volt meg, eszrevettem, hogy van egy rejtett cipzar az agy also reszeben. Kivancsi gyerek leven elhuztam, mondom, csak itt lesz a telefonom…de nem. Telefon helyett talaltam egy kinyithato , 2 szemelyes vendegagyat a kanapemba implementalva.

Lehet tapsolni.

Most van 3 matracom (abbol 2 mukodokepes), es egy 2szemelyes vendegagyam. Ami amugy kanapenak alcazza magat, mert identitaszavaros. Lehet jonni pizsipartizni.  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.